AZ ErdÉlyi folyÓk ÉlŐvilÁgÁNAK adatbankJA

Sárkány-Kiss Endre - Bücs Szilárd - Markó Bálint (szerk.)

Az erdélyi folyók adatbankjai

A kutatások kezdete és célkitüzései

A Maros folyón 1969-ben indított hidromalakológiai kutatások (vízi puhatestűek, azaz csigák és kagylók kutatása), amelyeket a hetvenes évek végéig több erdélyi folyóra is kiterjesztettünk, egyértelműen rávilágítottak a vizsgált víztestek gyorsütemű állapotromlására. Részletesen felmérve a folyó hosszában a vízi csigák és kagylók elterjedését nyomon követthettük a populációk és társulások szukcessziós folyamatait. Kezdetben szép összefüggést sikerült kimutatni a kanyargó folyók ártéri élőhelyeinek fejlődése és a puhatestű fajegyütteseken belüli dominancia-viszonyok változása, valamint a fajok kicserélődési folyamatai között.




Mindezek a természetes folyamatok drasztikusan megváltoztak az 1970-es évek végére, a mederszabályozások, a kavicskitermelés valamint az ipari és háztartási szennyezés következtében. Degradálódtak a folyók életközösségei, eltűntek a jellegzetes ártéri magas diverzitású élőhelyek. A vízszennyezés folyamata az erdélyi folyókban az 1980-as évek végéig lavinaszerűen pusztította az élővilágot. A táplálkozási hálózatokban kulcsfontosságú szerepet betöltő fajok pusztulása kihatott az egész életközösségre. A természetes tisztulási folyamatokban fontos szerepet betöltő kagylók, amelyek szűrögető, apróságfaló életmódot folytatnak 1987-ben már teljesen kipusztultak a Marosból, a Küküllő beömlése alatti 420 kilométeres szakaszon. A terepmunka alkalmával naponta azzal szembesültünk, hogy ismert és beazonosított populációk és társulások végképp eltűntek. Nem lehetett többé nyomon követni a természetes szukcessziós folyamatokat.

Egyetlen élőlénycsoportot tanulmányozva azonban nem tudtuk beazonosítani, hogy a komplex szennyezés és mederszabályozás mely tényezője tehető felelőssé a pusztulásért. Ugyanakkor a szakmai kíváncsiságon túl a természeti értékek és erőforrások iránt érzett féltő felelősség arra is kötelezett, hogy feltárjuk és közöljük ezeket a sajnálatosan negatív folyamatokat. Gondolatban körvonalazódott a megoldás: komplex, multidiszciplináris kutatásra lenne szükség a forrástól a torkolatig, figyelembe véve a vízgyűjtő medence egészét mert csak egy teljeskörű felmérés világíthat rá az ok-okozati összefüggésekre. Egy ilyen kutatási program anyagi és szakmai lehetőségeiről csak álmodozni lehetett 1989 előtt, különösen, ha figyelembe vesszük a határokon átnyúló kutatások igényét meg az akkori idők romániai laboratóriumi hátterét.


Végül 1989 után a Szolnoki Tisza Klub (Magyarország) és a marosvásárhelyi Pro Európa Liga (Románia) támogatásával kezdtük meg a folyókutató programok sorozatát az egyik legjobban ismert folyóval a Marossal 1991-ben. A terepen és a laboratóriumokban együtt dolgozó romániai és magyarországi szakemberek egybehangzó véleménye az volt, hogy ezt a munkát folytatni kell és sorra létre kell hozni az erdélyi és a Kárpát-medence folyóinak egy olyan adatbázisát amely alapjául szolgálhat a jövőbeli monitoring típusú kutatásoknak, annak érdekében, hogy a változások irányát és ok-okozati összefüggéseit követni lehessen. Csak egy teljeskörű adatbázis és az erre alapozó periodikus állapotkövetés (monitoring vizsgálat) alapozhatja meg a természet- és környezetvédelmi intézkedési terveket amelyek a folyók és vízgyűjtőjük állapotát hivatottak helyreállítani. Az utóbbi tíz évben a társadalmi szervezetek támogatásával megkezdett munkának sikerült intézményi hátteret biztosítani, nemzetközi és romániai pénzalapok felhasználásával.

Az erdélyi folyó-adatbank elektronikus formában való közzétételét fontosnak tartjuk és tesszük azzal a céllal, hogy az itt közölt adatok közkincssé váljanak és felhasználhatóak legyenek ezen természeti értékek védelmében.

Munkánkat különböző alapítványok valamint nemzetközi és hazai kutatási és fejlesztési pénzalapok támogatták, amelyeknek ezúton is köszönetet mondunk. Hálásak vagyunk annak a nagyszámú kutató kollégának akiknek áldozatos munkája nélkül ez az adatbank nem jöhetett volna létre.

(1) A Tisza Klub Szolnok (Magyarország) és a Pro Európa Liga (Marosvásárhely, Románia) szervezésében lebonyolított kutatási programok:

- 1991: The Mureş/Maros River, támogató: Regional Environmental Centre, Budapest, Magyarország.

- 1992: The Someş/Szamos, támogató: Tisza Klub Szolnok – Pro Európa Liga Marosvásárhely, Magyarország – Románia.

- 1994-1995: The Criş/Körös, támogató: Heinrich Böll Alapítvány, Németország .

- 1995: Upper Tisa – a cross-boundary green corridor, támogató: Regional Environmental Centre, Budapest, Magyarország.

- 1996: The Someş/Szamos II, támogató: Heinrich Böll Alapítvány, Németország

- 1999: The study of the ecological state of the Bodrog River’s valley and of its tributaries (Uj, Laborec, Laborc, Ondava – Ukraine, Slovakia, Hungary), támogató: Regional Environmental Centre, Budapest, Magyarország.

(2) Egyéb intézményi keretek közt lebonyolított kutatási programok:

- 1998: Az Erdélyi vizes területek biodiverzitása, Duna Delta Intézet, Tulcea, Románia.

- 1999-2000: The natural resources of the Mureş River and sustainable development (Romania – Hungary), támogató: Open Society Fund, Prága, Csehország.

- 2000-2003: Risk assessment of cyanide-leaking during gold extraction procedures on the environmental conditions of Central Asia and Central Europe (subtopic: The risk assessment of river ecosystems, the pathways of harmful solutions in food webs and in the life cycle of water organisms.), támogató: Inco Copernicus Project ICA2-1999-10065.

- 2004-2006: Qualitative changes in the Arieş Valley due to anthropogenic influences, támogató: MENER 515/2004, Románia.

- 2005-2008: Development of complex ecological and biomonitoring assessment methods of the qualitative changes of the Someş Basin’s ecosystems, támogató: CEEX Research Projects – Complex Development, PC-D06-PT25-293, Románia.

dr. Sárkány-Kiss Endre

Kolozsvár, 2007 szeptember

Keresés



Állatfaj
Növényfaj
Cikk
Lelőhely



Kapcsolódó

Az erdélyi folyók élővilágának adatbankja

A folyókutatás szükségességéről

A biológiai vízminősítés módszerelmélete

Körösökről általában

Folyók

Fehér-Körös
Fekete-Körös
Sebes-Körös
Kettős- és a Hármas-Körös
Berettyó
Szamos
Kis Szamos
Nagy Szamos
Maros
Felső Tisza

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

Látogatók száma:122

Budapest Szeged Nagyvárad Szatmárnémeti Kolozsvár Marosvásárhely Rămnicu Vălcea Székelyudvarhely Brassó Bukarest