• >Sebes-Körös

AZ ErdÉlyi folyÓk ÉlŐvilÁgÁNAK adatbankJA

Sárkány-Kiss Endre - Bücs Szilárd - Markó Bálint (szerk.)

Részletes leírás

Sebes-Körös
A Sebes-Körös a Gyalui-havasok, a Vigyázókő (Vlegyásza) és a Királyerdő északi hegyoldalairól gyűjti össze a vizeket. Körösfő közeléből, a Hunyadi-medence északi részéből, 710 m tengerszint feletti magasságból ered. A forrásszint lejtése kilométerenként kb. 15 m, de Bánffyhunyad és Marótlaka között – a kristályos kőzetzárványokat áttörve – a folyó lejtése 3-5 m/km.
A Sebes-Köröst a forrásoktól Bánffyhunyadig mezőgazdasági területek, kaszálók és nedves rétek veszik körül. A folyó a Hunyadi-medencét Sebesvár alatt hagyja el. Biharmezőtől kezdődően, a Csucsai-Körösfeketetói-medencébe jutásakor, a folyó lejtése 6-7 m/km. Ezen a szakaszon a folyónak kihangsúlyozottan hegyi jellege van, helyenként 30-40 cm-es köveket szállít.
Ebben a medencében a folyóba egyik legjelentősebb mellékfolyója, a Dregán ömlik, amely a Vigyázókő aljából, 1500 m-es tengerszint feletti magasságból ered. Királyhágónál, a Csucsai-Körösfeketetói-medence elhagyásakor, a folyó egy szorosba jut, amelyet jobboldalt a Réz-hegység, baloldalt pedig a Scoruşeţ-Dealu Mare csúcs határol. A szorosban a folyó völgyének növényzetét a hegyvidékek jellemző növénytársulásai alkotják (pl. bükkerdők), a mészkősziklákon pedig jellegzetes sziklatársulások alakult ki. Az itt található kis tavak forrásmoha (Fontinalis antypiretica) és különböző békaszőlő fajok (Potamogeton sp.) alkotta gazdag vízinövényzettel rendelkeznek. A szoros után a folyóba a másik jelentős mellékfolyója, a 44 km-es Jád ömlik, amely Kissebes csúcsa alatt, 1627 m-es tengerszint feletti magasságból ered. Vársonkolyos alatt a Sebes-Körös egy karszt-szurdokba jut, itt a folyó medrében számos karszt-forrás található, a Körösrévi barlangból egy 212 l-s-os vízhozamú patak ered, amely a festői Körösrévi vízesést hozza létre.
A szurdok alatt a folyó lejtője még mindig elég meredek, Élesd és Mezőtelegd között 3,5 m/km-es, itt két nagy vízgyűjtő tó található, s Mezőtelegdtől a folyó egészen Fugyi utánig, majdnem Nagyváradig két ágra szakadva folyik, ebből egy mesterséges, míg a másik a természetes. Miután a folyó kiér a síkságra lejtése kilométerenként 1 m. Nagyvárad alatt a folyó áramlását gátak szabályozzák, amelyek gyakran a mederhez nagyon közel helyezkednek el. A folyó alföldi szakaszán szinte teljes mértékben hiányzik a fás növényzet, ritkán jelennek meg itt-ott kis, fűz, illetve nyár ligetek.
A mezőgazdasági területek, legelők és ruderális növényzet a jellemzőek.

részlet: Sárkány-Kiss Endre, S
îrbu Ioan, Kalivoda Béla (1999): A Körös-medence folyóvölgyeinek természeti állapota / Starea naturală a văilor din Bazinul Crişurilor. – Tisza Klub és Pro Europa Liga, Szolnok – Marosvásárhely, p. 296 [pdf]

Keresés



Állatfaj
Növényfaj
Cikk
Lelőhely



Kapcsolódó

Az erdélyi folyók élővilágának adatbankja

A folyókutatás szükségességéről

A biológiai vízminősítés módszerelmélete

Körösökről általában

Folyók

Fehér-Körös
Fekete-Körös
Sebes-Körös
Kettős- és a Hármas-Körös
Berettyó
Szamos
Kis Szamos
Nagy Szamos
Maros
Felső Tisza

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

Látogatók száma:122

Budapest Szeged Nagyvárad Szatmárnémeti Kolozsvár Marosvásárhely Rămnicu Vălcea Székelyudvarhely Brassó Bukarest